Szabadon

Azt mondtad válasszak szabadon…
Bólintottam és mélységesen komolyan vettem – bár akkor még magam sem tudtam, mit jelent.

Bátorítottál arra, hogy amit felfedezek, magaménak érzek, őrizzem a szívemben és azt kövessem.

Rámutattál arra, hogy ha döntést hozok az teljességében legyen az enyém, hagyjalak rajta kìvűl téged is.

Régen erre azt mondtam: …Akkor te most engem nem is szeretsz…- mert még nem értettem.

Ma másképp van: ma már érzem, hogy ezzel tartottad meg a szabadságunkat a kapcsolódásunkban, hogy ne függjek, tisztán, szabadon kapcsolódhassunk – tisztán tartottad a teret.

Bármerre mozdulok a tanításaid itt vannak bennem és most már tudom, hiszem és érzem, szabadon dönthetek – felelősséggel magamért – mit választok, milyen értékek mentén élem az életem.

Mélyeket lélegzek és könnyeim között tarkóm enged – szabadulok, s ébredek rá: jogom van szabadon bármit választani és nem kell félnem, hogy megítélsz érte, a szabadon döntéshez való jogomat itt és most elismerem.

Nyitva van a szìvem, látlak téged, érzem a fényed – emlékszem, mikor nem így volt a szereteted védett téged.

Te vagy, akitől be tudtam fogadni, hogy milyen szeretni és tisztelni – nem függeni és függeszteni –  köszönöm  neked.

A szabadsággal, amit általad felismertem még közelebb érezlek a szìvemhez és még inkább engedlek. Lélegzek… ez a lélegzet tölti be a tüdőmet, szabadság járja át minden sejtem.

Bíztam benned, rád bíztam magam, s te megtartottál engem.
Eljutottam a szabadsághoz a végtelen szeretetben.

Hála érte, köszönöm neked.

Kép: deviantart/hyamei

Lègy bàtor ès nyitott.

Èld meg a benned lèvő Jósàgot.

Legyen ez a  Termèszetes.

Szeretettel: Bodnàr Èva